Szállás

*jó volt, de valahogy úgy éreztem, hogy még megbánja. ezért nagy neehezen felemeltem a kezeimet, s eltoltam amagmtól**-Sze...szereintem ez nem jó ötlet.0*mondtam lassan, majd megnyaltam számat*

- Hh...*Lihegtem a túlfütöttségtől.*
- Igazad van. *Dőltme hátra, majd eltűrtem egy tincset az arcomról. Paul is hátra dőlt, majd átkarolta a vállamat.*
- Öhm...még fiatal az idő. Milenne ha megnéznénk valami filmet a moziban? Hm? *Néztem rá tipikus manó arcommal.*

/saját: az előbb mg nem éjfél volt vagy valami olyasmi?/

-Hát így berúgva nem hiszem, hogy vezetnem kéne. És a legközelebbi mozi is olyan3 mérföldnyire van innen. Ha még mindig jól tudoom**kezdtem el sorolgatni az ellenérvet, bár ez nem azt jelenti, hog én nem mennék el itthonról. Viszont 3 mérföldet nem akarok sétálni és büntetést sem szeretnék szerezni.*

saját: Figyi nekem az is fiatal idő. Arról nem tehetek, hogy akkor más semmi sincs nyítva xD De ha most elindultunk volna úgy másnapra kb. csak oda értünk volna xD.

- Jajjj ne haragúdj. *Mondtam megbánóan.*
- Eszembe se jutott. Áhh tök hülye vagyok. *Mondtam fejemet dörzsölgetve, majd lassan oda léptem az ablakhoz.*
- Nahát, ezekeben aztán van megszusz. *Mondtam meglepedten.*
- Esőben ilyenkor kinn. Ez azért durva.

-Láttad volna pár hómapja. istenem nagyon nagy volt. villámlott, hatalmas vihar volt, de azért ott voltak az ajtónk előtt, s sikítoztak. Nagyon angy volt, hidd el nekem:D*halásztamelő a történetek a z emlékeimből*

- Hi.
*Kezdtem el mosolyogni, majd elkezdtem kikopogni az ablakon.*
- Hehe...
*Kezdtem el nevetni, persze ekkor Paul hülyének nézett, és kissé furcsán meredt rám.*
-Khm...*Mondtam, majd leültem az ablak melletti karószékbe, majd keresztbe tettem a lábaimat.*
- Írjunk egy dalt. *Böktem ki hirtelen.*
- Vagy is én, attól mert nem vagyok híres szeretek verset, dalszöveget írni. Meg énekelni. Szóval miért ne, Próbáljuk meg. Én leszek a szöveg, te meg a zene. Csak mert dalszövegeimet nem igen tudom megzenésíteni. *Mondtam nevetve, majd lassan ütögetni kezdtem a karószék oldalát, ekkor ismét a hülyének nézem őt arccal meredt rám.*
- OKé abbahagytam.

*csak mosolyogni tudtam azon amiket mondott és csinált közben.*
-Hát...szerintem én nem vagyok olyan formában, hogy zenélni tudjak.*mondtam megbánóan, de mégis ott volt az a jellegzetes huncut mosoly az arcomon.*

- Hűhaaa *Mondtam egy óriási vigyorral amikor mellém állt.*
- Mi ez a huncut mosoly? Talán másvalamihez lenne kedved? *Kérdeztem kedvesen, ám az a tipikus huncut gondolat hallható volt a hangomon is. Szememet nem bírtam levenni az övéről, mint valami mágnes, úgy tapadott rá.*

*Mikor felértem a szobába és benyitottam, Patri és Paul benn voltak.*-Bocsi nem akartalak megzavarni titeket.-
*Mondtam mentegetőzve.*

- Szia. * MOndtam vigyorogva, majd hátat fordítottam az ablaknak.*
- Öhm. Paul, ő Gabrielle. Gabrielle, ő Paul. *Mutattam be egymásnak őket.*

-Örülök hogy megismerhetlek.-*Mondtam mosolyogva.*
-Zavarok?-*Kérdeztem még mindig mosolyogva.*

* Paul kissé összezavarodottan pillantott rám. Bár biztos hamar jött Gabi, és így rá ilyesztett. Szívesen lettem volna kettesben Paulal de Gabit se akartam megsérteni ekkor jött egy nagyon jó ötlet.*
- Nem....úgy is nem megyünk aludni *Pillantottam Paul felé. Majd bementünk a szobába, lefeküdtünk az ágyra, én a szokásosan átkaroltam és álomba ringatóztam.*